Ezúton is szeretnék békés, boldog Karácsonyt kívánni a JSZP íróinak és olvasóinak egyaránt!
(Kivéve RaszP., mert ő ateista! :] Tényleg, ők hogy ünneplik a Karácsonyt, ünneplik egyáltalán? )

Tovább után karácsonyi gondolataim, aki éppen überboldog és karácsonyi hangulatban van, NE olvassa!

Hova lettél, Karácsony?

Mi történhetett? Miért lett a karácsony (is) rohanó világunk egyik rákfenéje? Hogy miből gondolom ezt?

Mi látni karácsony tájékán? Illetve nem is akkor, már október végén: jönnek a nagy karácsonyi akciók, leárazások. A boltok polcait már novemberben megtöltik a mikulások, Ádventi kalendáriumok, az akciós karácsonyfadíszek, a kül- és beltéri izzósorok. Elindul a verseny, mert ez kérem verseny. Mindenki egymást taposva rohan, hogy övé lehessen az utolsó 50%-kal leértékelt 8.1-es házimozi rendszer, a 250 cm-es HD tv és a többi. Megindul a vásárlási láz! Az utakon kilóméteres dúgók, ahol az éppen aktuális Sztárkarácsony válogatást hallgatva egymás édesanyának foglalkozását kiáltják az autósok. A szomszédok villanyszámlát nem kímélve aggatják tele házukat mindenféle csillogó, villogó fényekkel és díszekkel. Van itt ablakon felmászó mikulástól kezdve minden, amit csak e kultúrkörből el tudsz képzelni. Arra megy a játék, hogy kinek világít jobban a terasza vagy az ablakai. Hogy ki tud valami olyan újat kitalálni, ami tavaly még nem volt. Nesze neked, karácsonyi hangulat! Miért van az, hogy szinte kötelezővé vált ajándékot vásárolni? Hogy bemegy az ajándékboltba az ember és azt hallja, hogy “a húgomnak még kell vennem egy karkötőt, pirosat. Nagymamának meg gyertyát, de ha ezt a karkötőt veszem meg, akkor nem marad pénzem gyertyára…” És tényleg! (Szinte) Mindenki úgy van vele, hogy kötelező valami szart venni, mert karácsony van!

Aztán Szenteste hazamennek, feldíszítik a fenyőt, mert szokás és önelégült mosollyal hátradőlnek. Várják, hogy a gyerek kibontsa a szépen becsomagolt ajándékot. Közben már morzsolgatják tenyerüket, hogy nekik sikerült megvenni a Piros Megamen-t, ami zenél, beszél, mozog és még lőni is tud. Miközben a szomszédban, Pistike csak a Sárga Megamen-t kapja, ami olcsóbb és szarabb. HÁHÁHÁ. Aztán megeszik az ilyenkor szokásos halat és krumpli salátát és ötvenedjére is meghallgatják a Megasztár Karácsony 2008-as kiadását. Majd, mint, aki jól végezte dolgát befekszenek a tévé elé és megnézik a Télapu harmadik, éppen aktuális részét.

Miért? Miért így?

A karácsony a szeretet ünnepe nem? Hol van itt szeretet? HOL?

Az szeretet, hogy lökdösődünk a boltban az akciós árukért? Az szeretet, hogy a dugóban ülünk és anyázunk? Az szeretet, hogy kényszerből vásárolgatunk ajándékot? Szerintem nem!

Szerintem a karácsony lényege, hogy együtt legyen a család. Hogy félretegyük az ellenszenvet, hogy megbocsássunk az esetleges nézeteltérésekért. Hogy leüljünk délután és együtt készítsük el a vacsorát. Hogy együtt díszítsük fel azt a fenyőt, amit a közeli erdőből loptunk apánkkal néhány napja. Hogy leüljünk, és együtt megvacsorázzunk. Aztán persze, be lehet rakni egy karácsonyi cédét, csak a hangulat kedvéért. De ne az legyen a lényeg. A lényeg azon legyen, hogy EGYÜTT vagyunk, hogy beszélgetünk, hogy szeretjük egymást. Csak ülni a feldíszített fa alatt, forralt bort kortyolgatni és arra gondolni, hogy milyen lesz majd, ha a te gyerekeid ülnek ott és csillogó szemmel várják a következő, amikor én ennyi idős voltam sztorit. Legalább ezen az egy napon! Sokkal többet jelent a nagymamádnak is, ha odamész hozzá, egy csókot nyomsz a homlokára és annyit mondasz, hogy szereted! Felesleges az illatos gyertya, a mindenféle értelmetlen faszság. Úgysem az ajándéknak örül, hanem neked, hogy végre egyszer az évben gondoltál rá, és nem a csak a nyugdíjára fáj a fogad.

Az ilyen ünnepek lényege szerintem, hogy összejönnek a régen látott rokonok. Hogy évente legalább 2-3 alkalommal találkoznak és eltöltenek egy kellemes napot, legyen szó karácsonyról, húsvétról, vagy akár egy búcsúról.

Lehet, hogy megint velem van a baj? Lehet, hogy megint túl maradi és földhözragadt vagyok? Lehet, hogy én vagyok a szar, hogy idén megint nem vettem ajándékot, pedig karácsonykor azt illik? Lehet, hogy megint sokat agyalok ilyesmin feleslegesen?

Tedd a kezed a szívedre és gondolj bele! Nem lenne jobb egy valóban nyugodt és békés karácsony (ideértve a ádventi időszakot is), mint ez a mostani rohanás és vásárlási láz?

Sikerült teljesen elvenni a karácsonyi hangulatot? Hidd el, nem ez volt a célom! Akkor most menj el a gép elől, kacsold ki a fenébe, ne érdekeljen a letöltés sem! Menj, adj egy puszit édesanyádnak és kérdezd meg, hogy mit segíthetsz. Öleld meg édesapád és menjetek, erőszakoljátok bele együtt az ezüstfenyőt a tartójába, cipeljétek be együtt a lakásba. Tényleg, legyen egy olyan BOLDOG Karácsonyotok, amire emlékezni fogtok évek múltán is. NEM, ne miattam, ne amiatt, amit az elmúlt néhány mondatban összehordtam, MAGAD miatt!

Kellemes Ünnepeket!

ZooLeee

(Ezen írás nem biztos, hogy tükrözi a JSZP szerkesztőinek véleményét!)