Mint minden más nép, úgy a magyarság előtt is számtalan olyan helyzet adódott a számunkra ismert történélem évezredei alatt, amikor a döntés helyes, avagy helytelen volta komoly, sokszor sorsdöntő hatással volt népünk és országunk későbbi történetére. Jelen könyvünkben eme sorsdöntő eseményeken keresztül - legyenek azok csaták, békék, házassági szerződések, halálesetek, királyválasztások vagy más egyéb fontos történések - igyekszünk bemutatni a magyarság és Magyarország történetét. Márpedig sorsdöntő eseményekből - mint könyvünk is bizonyítja - sokkal több volt, mint azt az ember gondolná. Reményeink szerint a kedves Olvasónak így alkalma lesz rácsodálkozni a magyar történelem sokszor ismertnek vélt, de igazából kevésbé ismert fontos részleteire is. A játék kedvéért a fejezetek végén eljátszottunk a lehetőségek alternatívájának gondolatával, azazhogy más döntés esetén vajon merre fordult volna a magyarság és Magyarország sorsa.

Olvasható a 2 részes könyv hátoldalán. Szendrei László műve már csupán belelapozgatva is felkeltheti az olvasó figyelmét. A bevezető így szól:
A magyarságnak az Árpád-féle honfoglalás előtti történetéről a jelenleg uralkodó történésziskoláknak, melyeknek tagjai a finnugor származást és az Urál környéki őshaza képzetét erőltetik, csak homályos és bizonyíthatatlan elképzelései vannak. A magyar történelmi tudatban már a legkorábbi időktől fogva egészen a 19. század második feléig megkérdőjelezhetetlenül élt a szkíták származástudata. Ezt megerősíteni látszanak a régi magyar krónikák, melyek egyhangzóan állítják, hogy őseink Szkítiából (”Szittyaföld”) indultak nyugat felé, s a “hunok, vagyis a magyarok szűlőanyja Szkítia volt”.
E gondolattól vezérelve indul a két részes köny, s említ meg minden fontosabb eseményt 1-2 oldalban.
Mikor kezembe fogtam kapásból egy-két sarkallatos ponttal kezdtem, hogy meggyőzödjek, érdemes-e tovább foglalkozni vele. Ezek elolvasása után bebizonyosodott, hogy a szerző tényleg törekszik a hiteles, realisztikus és logikus tájékoztatásra. Ilyen témák voltak pl.: Trianon, a Tanácsköztársaság, Horthy, Szálasi megítélése, vagy a magyarországi zsidókérdés a II. világháború idején stb. Végezetül arra jutottam, hogy mindenképpen érdemes és érdekes olvasmány lehet.
A könyvet amúgy több helyen is meg lehet várásolni pl. a Líra vagy a Libri webshopjain keresztül. Viszont én úgy gondoltam, ha kellő érdeklődést mutattok iránta digatalizálom, persze nem olyan szép színes formában, képekkel, illusztrációkkal, ahogy azt a kezedben tarthatnád.

grrr. gondolom a szerző nem örülne, ha ide felpakolgatnád a könyvét, szóval ne.
részemről unom a szkítákat is.
RaszP.
20 júl 09 at 6:42 du.
Ha néhány érdekesebb részt közölsz, forrás megjelölésével természetesen, nagy gebasz nem lehet. Végtére is, voltak márcinkosabb dolgok is.
hakkni
20 júl 09 at 7:59 du.
“ajánlóként”, ízelítőként szerintem is jöhet pár izgibb rész, természetesen forrásmegjelöléssel.
bár én olvasnám itt akár az egészet… de annak a szerző tényleg egészen biztosan nem örülne… és ez még enyhe kifejezés :)
cath
20 júl 09 at 9:08 du.
Jogos, persze. De ha azt vesszük, hogy torrent oldalakon is fent van egy rakat könyv… Oké, ez nem ugyanaz. Majd meggondolom :/
ZooLeee
20 júl 09 at 9:46 du.
Legalább magyar művet ne lopjunk. Amúgy én is unom a szkítákat, sőt gusztustalan módon a finnugor elméletben hiszek :(
wing
21 júl 09 at 1:01 du.